Éry-Kovács András

tanár, színházi rendező, dramaturg, igazgató

A szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola elvégzése után a Színház és Filmművészeti Egyetem rendező szakán szerzett diplomát. Pályáját a Szolnoki Szigligeti Színházban kezdte, később a Pécsi Nemzeti Színházban, az Egri Gárdonyi Színházban, a Győri Nemzeti Színházban, a Kecskeméti Katona József Színházban, Budapesten a Budapesti Kamaraszínházban, a Kolibri Gyermek és Ifjúsági Színházban és az Állami Operaházban dolgozott. 1983-1988 között, valamint 1992-1996 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanársegéde, majd szaktanára volt. 1990 óta szabadúszó rendező, több évig a Duna Televízió színházi szerkesztőségének szerkesztő-rendezője is volt. 2003-2007 között a Doktori Iskola hallgatója, melyet követően doktori szigorlatot tett a Színművészeti Egyetemen. 2006-ban dolgozott először a Magyar Állami Operaházban művészeti és dramaturgiai munkatársként, rendezőként, később főállású művészeti munkatárs lett. 2011-ben vezető dramaturgként az Egri Gárdonyi Géza Színházhoz szerződött, mely munkája mellett rendezőként is dolgozott.

2013-tól az egri Harlekin Bábszínház kinevezett igazgatója, mely megbízatását idén, elismerve eddigi vezetői munkásságát, a szakmai bizottság javaslata alapján, újabb 5 évre meghosszabbította a helyi önkormányzat.

Az elmúlt öt évad alatt teljesen megújította a Harlekin Bábszínház működését, fiatal és nagyon tehetséges társulatot hozott létre. Bábszínészei kiemelkedő mozgató művészek, kiválóan énekelnek, játszanak, legfőbb varázsuk a társulati egységben és egymás iránti odaadó tiszteletükben rejlik. Éry-Kovács Andrást mesterükként tisztelik, együttes munkájukkal igen kiváló, bábművészetileg is jelentős és előremutató produkciók születtek. Dinamikus a fejlődésük, szinte minden bemutatójuk hatalmas siker a városban.

Éry-Kovács András szélesre tárta a bábműfaj kapuit, boldogan kísérletezik, új és új bábmozgatási technikákat dolgoztat ki a fiatal bábművészekkel évről évre. Legfőbb erénye, hogy a drámai és zenés színjátszás felől közelít a bábszínjátszáshoz és ezzel teljesen új hangot ütött meg a magyarországi bábszínházak körében.

Nagy drámai műveket és musicalek bábváltozatait is bemutattak már hatalmas sikerrel. Igen híres a Shakespeare sorozatuk, amelyek közül a Hamlet nemzetközileg is ismertté vált, hiszen komoly szakmai zsűri válogatta be az egyik legnagyobb fesztiválra, az Ostravai Nemzetközi Felnőtt Bábfesztiválra, ahol jelentős szakmai elismerésben részesültek. Ugyanez a feldolgozás a Marczibányi Ifjúsági Szemlén 2015-ben elnyerte a szakmai zsűri külön díját.

A dzsungel könyve musical bábváltozatát negyedik évada játsszák telt házak előtt. Számos nagyvárosban és Budapesten is sikerrel szerepeltek ezzel az előadással, az idei évadban pedig bérletsorozatban tűzte műsorára a Móricz Zsigmond Színház Nyíregyházán és a Budaörsi Latinovits Színház.

Rengeteg előadással utazik a Harlekin társulata itthon is és számos esetben kapnak külföldi meghívásokat.

Élen járnak a drámamódszertani programokban, valamint kuriózum minden felnőtteknek készített előadásuk is. Éry-Kovács András feldolgozásában és rendezésében mutatták be a Fenn és lenn, avagy cirkusz minden báb-akrobatikai és zsonglőrművészeti előadásukat, ezt követően az óriás bábos Don Quijotét, az idei évadban pedig az Egri Szimfonikus Zenekarral közösen a Kocsonya Mihály házasságabáboperát.

Főbb színházi rendezései


Szolnokon 1982 – 1986 között 

Schiller: Ármány és szerelem
Strindberg: Az apa
Shakespeare: Vízkereszt
Hubay-Vas-Ránki: Egy szerelem 3 éjszakája
Lehár: Luxemburg grófja
H. Pinter: Árulás

Pécs

Puccini: A köpeny, Gianni Schicchi
Mozart: Figaró házassága (Szegedi Operafesztivál 1987, a Legjobb Rendezés Díja)
Kacsóh Pongrác: János vitéz (daljáték)
Offenbach:Tulipatan szigete

Egerben 1989-1992 között

Zerkovitz: Csókos asszony (operett)
Eörsi István: Sírkő és kakaó
Frank L. Baum: Óz, a nagy varázsló (zenés mesejáték)

Győr  

Huszka J: Lili bárónő (nagyoperett)

Debrecen 

Rossini: Vivát mama!, (vígopera)

Kecskeméten 1992-1995 között    

Presser-Dusán Sztevanovics: Padlás (musical)
Lehár F.: Lili bárónő  (nagyoperettet)
H. Pinter: Születésnap
Müller Péter: Szomorú vasárnap (zenés játék)
Jacobi Viktor: Sybill (nagyoperett)
Kodály Z.: Székelyfonó (daljáték, 1999)

Budapesten 1996-1998 között  

Pergolesi: Az úrhatnám szolgáló (vígopera)
Nádas Péter–Vidovszky László: Találkozás (Budapesti Kamaraszínház, meghívás a Nemzetközi Kortárs Dráma Fesztiválra, 1997)
Kósa György: Kocsonya Mihály házassága (kortárs bábopera, Kolibri Színház, meghívás az Edinburgh Fesztiválra)
A muzsika hangja (musical, Budapesti Operettszínház, 2000)

2002-2004                               

Kétnyelvű (angol és magyar) Shakespeare drámák beavató előadása a Kolibri Színházban (Vízkereszt, Szentivánéji álom)

2005 

Idegenek (Foreigners, Jágó és Othello) címmel kísérleti színházi darab írása és rendezése a Scallabouche angol nyelvű improvizációs színház számára (Az előadás meghívást kapott 2005-ben a Pécsi Országos Színházi Találkozóra, ahol az Off-programban volt látható.)

„My Chair, Your Self”(Az én székem, te magad) 2005- ben meghívást kapott az Edinburgh Fesztiválra

2006  

Muzsika Hangja  (musical, Városmajori Színpad)

2007  

Ibsen: Kis Eyolf című színművének átdolgozott változatának rendezése Patkányiszony címmel, Budapesti Kamaraszínházban

2008

Giacomo Puccini: Edgár című operájának magyarországi ősbemutatójának rendezése a Magyar Állami Operaházban a Tavaszi Fesztivál keretében.

2009 

Kósa György: Kocsonya Mihály házassága (kortárs opera,  Rákoshegy, Bartók Zeneház)

2010 

Hidas Frigyes: Bösendorfer (kortárs opera, Rákoshegy, Bartók Zeneház)

2011 

Ludas Mátyás (Egri Gárdonyi Színház, az előadásnak társírója, díszlettervezője, zeneszerzője és rendezője)